1956. október 22-én este a Műszaki Egyetem nagygyűlésén elfogadták a műegyetemisták 16 pontját és elhatározták azt is, hogy másnap, október 23-án a Lengyelországban zajló változásokat támogatva a fővárosban csendes tüntetést tartanak. Az egyetemi ifjúság a válságos helyzet megoldása érdekében többek között követelte: a kommunista párt vezető testületeinek újjáválasztását; Nagy Imre vezetésével új kormány alakítását; szabad választásokat; az élet és munkakörülmények javítását; a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát; a politikai foglyok részére a teljes amnesztiát; a teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását; a Sztálin szobor azonnali eltávolítását.

A legfontosabb külpolitikai követelések közé a Magyarország számára hátrányos szovjet–magyar kereskedelmi szerződések felülvizsgálata és a szovjet csapatok kivonása tartozott. Követelték új, nemzeti jellegű címer és egyenruha bevezetését is. A magyar kommunista vezetők azonban a követelések elnémítása érdekében az erőszak alkalmazását választották. Debrecenben a kora esti órákban eldördültek az első lövések, és Gerő Ernő kérésére a szovjet csapatok megindultak Budapestre. A kommunista diktatúra ellen megkezdett forradalom a szovjet csapatok beavatkozását követően a nemzeti függetlenségért
vívott szabadságharccá vált.