Az USA-t sértette az, hogy szövetségesei – köztük Izrael is – engedélye nélkül hajtottak végre katonai akciót, ezért – 24 órával az izraeli támadást követően, október 30-án –, javaslatot nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsnak, hogy az rendelje el „az izraeli csapatok teljes kivonását a fegyverszüneti határok mögé”.

November 2-án a Közgyűlés elsöprő többséggel megszavazta az ellenségeskedés beszüntetésére felszólító határozatát, és november 5-én döntés született az ENSZ békefenntartó erőinek a csatorna övezetébe küldéséről. November 7-én Egyiptom, Anglia és Franciaország megkötötte a fegyverszünetet, november 8-án amerikai nyomásra Izrael is elfogadta, hogy kiüríti a Sínai-félszigetet. November 9-én Egyiptom hozzájárult ahhoz, hogy területére nemzetközi haderő települjön.

A Szovjetunió november 5-én – 24 órával azután, hogy a szovjet hadsereg megkezdte a magyar forradalom leverését – jelent meg Egyiptom védelmezőjeként. Bulganyin miniszterelnök táviratot küldött Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Izraelnek, amelyekben rakétafegyverek bevetésével fenyegette meg mindhárom országot, továbbá kijelentette, hogy „Eltökélt szándékunk, hogy szétzúzzuk az agresszorokat és helyreállítsuk a békét a Közel-Keleten”.